A bábok saját nevelésből származnak. A peték Németországból érkeztek, a hernyók nálam fejlődtek, diófa levelet fogyasztva.
Az Actias selene, vagyis az indiai holdasszövő, Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos faj, főként Indiában, Srí Lankán és Nepálban fordul elő. Hernyója eleinte vöröses árnyalatú, majd fokozatosan élénkzölddé válik, így szinte teljesen beleolvad a lombkoronába. Bábozódáskor selymes, erős gubót készít, amelyet gyakran levelekkel sző össze.
Kifejlett állapotban már nem táplálkozik; rövid élete a párzásról és a peték lerakásáról szól. Szárnyainak halványzöld árnyalata és hosszú, sarló alakú faroknyúlványai különlegesen elegáns megjelenést kölcsönöznek ennek a fajnak.
Kikelésükhöz kb. 23–25 °C és mérsékelt páratartalom ajánlott.
---
Különbség az Actias selene és az Actias luna között
Bár a két faj nagyon hasonló, a színárnyalat és a szárnyforma alapján könnyen megkülönböztethetők:
Az Actias selene szárnyai kissé mélyebb, zöldes-kékes árnyalatúak, és gyakran rózsaszínes tónus figyelhető meg a hátsó szárnyak faroknyúlványain, illetve az elülső szárnyak szegélyén.
Az Actias luna ezzel szemben világosabb, lime-zöld színű, rózsaszínes árnyalat nélkül.
A selene szárnyai általában karcsúbbak és elegánsabban íveltek, míg a luna formája kerekdedebb.
A források szerint az Actias selene némileg nagyobb termetű is lehet: szárnyfesztávolsága elérheti a 13–15 cm-t, míg a luna általában 10–12 cm.
