A Lexias pardalis Délkelet-Ázsia trópusi erdeinek egyik különleges tarkalepkéje. Elterjedési területe Thaiföldtől és Malajziától Indonézián át egészen a Fülöp-szigetekig terjed. Elsősorban erdőszegélyeken, napos tisztásokon és erdei ösvények mentén fordul elő.
A faj egyik legérdekesebb tulajdonsága a rendkívül erős ivari kétalakúság. A hímek bársonyos fekete alapszínét ragyogó kékesfehér mintázat díszíti, míg a nőstények teljesen eltérő megjelenésűek, barna-narancsos mintázatot viselnek. Első pillantásra sokan nem is gondolnák, hogy ugyanannak a fajnak a két nemét látják.
A báb gondozása
A Lexias pardalis függeszkedő bábot képez, ezért a bábot ajánlott függőleges helyzetben rögzíteni vagy felakasztani.
Ajánlott körülmények:
• 22–28 °C hőmérséklet
• 60–70% páratartalom
• jó szellőzés
• közvetlen napsütéstől védett hely
A megfelelő levegőcsere legalább olyan fontos, mint a páratartalom. A túl nedves, levegőtlen környezet növelheti a penészedés és a sikertelen kelés kockázatát.
A kikelő lepke
A kikelés után a lepke néhány órán keresztül pumpálja és szárítja szárnyait. Ezalatt elegendő függőleges helyet kell biztosítani számára, hogy szárnyai megfelelően kifeszülhessenek.
A kifejlett lepke szárnyfesztávolsága általában 7–9 cm.
Táplálás
A Lexias pardalis elsősorban gyümölcsevő faj. A természetben gyakran erjedő vagy túlérett gyümölcsök nedveivel táplálkozik.
Tartásban általában jól elfogadja:
narancsot, banánt, ananászt, mangót, műnektárt.
A legtöbb egyed különösen kedveli az érett, puha gyümölcsöket.
Érdekesség
A Lexias-fajokat angol nyelvterületen gyakran "Archduke" lepkéknek nevezik. A Lexias pardalis a csoport egyik legismertebb képviselője, amelyet különleges színei és feltűnő ivari kétalakúsága miatt világszerte kedvelnek a lepketartók.
